Szintén egy blogolvasó küldte nekem az alábbi történetet:
(A kép csak illusztráció!)
Világéletemben vidéken éltünk a családommal. Mára már szétszóródtunk, de ettől függetlenül ugyanúgy vidéken él mindenki.
Hét éves forma kis srác lehettem, amikor a falunkban, egy új házba költöztünk. Maga az épület régi volt, de számunkra új helyet jelentett. Akkor még csak anyum, apum, bátyám és én voltunk, öcsém még nem született meg
A következő eset történt meg beköltözés után pár napig minden egyes éjjelen át. Bátyám, aki tíz éves volt látta a furcsaságokat éjjel, miután felkelt álmából, hogy nézik őt. Én nem ébredtem fel, én nem láttam ezeket a jelenségeket, csupán bátyám beszámolóit hallgattam reggelente, miközben sírva mesélte anyukánknak. Azt mondta, hogy minden éjjel felébred arra, hogy őt nézik. Aztán kinyitja a szemét, és két idősödő öregurat lát, egy asszony társaságában, öltönyben és ingben, az ajtóban állva, és őt nézve. Mi nem hittünk neki, főleg édes anyánk nem.
Aztán minden reggel egyre rosszabb állapotban, egyre jobban rettegve jött ki a konyhába elmesélni, hogy őt újra éjjel meglátogatták és újra nézték, mindig csak nézték. Ezt elmeséltük nagymamánknak, és mivel igen babonás volt az egész család, így mamánktól vártuk a megoldást.
Szolgált is ő javaslattal, azt mondta, hogy menjünk el a templomba, frissen szentelt vizet vigyünk a paptól és a szoba sarkait permetezzük be vele, miközben vessünk keresztet, majd a következőt mondjuk el: - Drága szellemek térjetek meg, hagyjatok minket aludni és nyugodtan, boldogságban élni, mi nem ártottunk nektek, kérünk, titeket ti se ártsatok nekünk.
Mi ezt megcsináltuk, és onnantól kezdve esténként nem jelentkezett a három furcsa alak.
Pár év telt el és megtudtuk, hogy hárman hunytak el annál a háznál, két idősödő úr, és egy asszony. Mind a három az udvarban halt meg, az egyik férfit a kútnál csípte torkon egy méh, ebben vesztette el az életét. A másikat a kertben csípte úgyszintén halálra egy darázs, a harmadik a nő pedig talán a nyári konyhában tért nyugovóra öregségben, s betegségben.
Úgy véltük mi is, és nagymamánk is, hogy a három ismeretlen alak, akik hajnalba érkeztek bátyámhoz a ház előző lakói lehettek, megnézték, hogy kik költöztek be a házukba. Ehhez hasonló eset szerencsére azóta sem történt velünk…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése